Véletlen képek a galériából
A szálláshely
Megközelíthetőség
Árak
Foglalás
Házirend
Programajánló
Drégelypalánkról
Képgaléria
Játék
Vissza a nyitóoldalra
Drégelypalánkról

A község páratlan szépségű, festői környezetben fekvő, történelmi nevezetességű település, melynek nevét a krónikák megsárgult lapjai és irodalmi művek is őrzik.

Az 1700 lakosú települést Szlovákia szomszédságában, a Börzsöny hegység gyönyörű hegyvonulatai és az Ipoly folyó határolják. Vasúton (a Vác - Balassagyarmat vonalon) és közúton (a 2-es számú főúton) egyaránt jól megközelíthető.
Természeti szépsége és történelmi nevezetessége miatt közkedvelt kirándulóhely. A vidék természeti szépségekben és értékekben gazdag, gyönyörű.

Drégelypalánk történelmi múltjáról:
Drégely és Palánk hajdan két község volt. Drégely már az Árpádok korában is fennállott, míg Palánk csak évszázadokkalkésőbb létezett. Drégely nevét 1274-ben Dragul vagy Dráguly, 1438-ban pedig Dragoly, Drágely néven említik az oklevelek.
A községtől kb. 5 km-re fekvő drégelyi sziklavárat a Hunt nembeli Demeter építette az elpusztuló honti vár helyett, egy magas vulkanikus kúpon. A vár 1285-ben már állt. Albert király 1438-ban örök birtokként Palóczy György esztergomi érseknek adományozta. Várady Pál érsek a mohácsi vész után ide menekült. Ő nevezte ki a vár kapitányává Szondi Györgyöt. Ali budai pasa 1552. július 6-án 12.000 főnyi seregével kezdi meg a vár ostromát.

Nem lehet kétséges, hogy Szondi és 146 katonája tudatában voltak annak, hogy a harc vállalásával a biztos halált választották. Négy napig tartott az elkeseredett harc. Július 9-én indultak döntő rohamra a törökök. Estefelé már török zászló lengett a romokon. A védők elestek az egyenlőtlen harcban, de nem adták olcsón az életüket. Szondi sebesülten is utolsó leheletéig küzdött, a hős kapitány örökre beírta nevét a magyar történelembe.
Miként Arany János is megénekelte, Ali pasa Szondi két apródját gondjába vette, és becsülettel eltemette a hős kapitányt.
Írók és költők feledhetetlen szépségű sorai őrzik az "ádáz tusa" emlékét (Kölcsey Ferenc, Arany János, Czuczor Gergely, Erdélyi János).

1575-ben a jelenlegi templom közelében egy palánkvárat építettek a törökök, amely kétezer lovas befogadására volt alkalmas.
A lerombolt Drégely várát nem építették újjá, de 41 évig még az övék maradt. Majd felgyújtották és továbbvonultak. 1605-ben Bocskai lett a vár ura. 1626-ben pedig Wallenstein serege foglalta el. 1644-ben Rákóczi György birtokába került, majd 1649-től megint török birtok volt. A török uralom megszűnése után 1735-ben a megfogyatkozott lakosság pótlására katolikus németeket telepítettek Palánkra.

A vár és környéke ma

A 17. század eleje óta romladozó drégelyi vár mára már újra éled. A vár mentését a Börzsöny Baráti Kör kezdeményezte. A feltáró és megóvó munkálatok eredményeként kezd kibontakozni a vár régi képe.

A Duna-Ipoly Nemzeti Park
A község külterületének több mint 1/3-a a Duna Ipoly Nemzeti Park része, amelynek különlegességét a három nagy tájképi egység, a hegyek, a folyók illetve a síkság találkozása adja. A védelem célja a növény- és állattani, kultúrtörténeti értékek védelme.

A környék növény- és állatvilága:

Az Északi-Börzsönyt bükkerdők borítják, de előfordul a magas kőris, hegyi szil és a juhar is, valamint az akác, tölgy, fekete- és vörösfenyő, cser. Az aljnövényzetben megtalálható a kankalin, szagosmüge, farkasboroszlán. Védett növények a kosborok, nőszirom, tárnicska. A hegyi réteken a virágokat fűfélék váltják fel, így a verescsenkesz, perje, aranyzab, a vadrózsa.
A védelem célja a növény- és állattani, víztani tájképi és kultúrtörténeti értékek védelme, a biológiai sokféleség fenntartása, az oktatás, a tudományos kutatás lehetőségének biztosítása mellett a térségbe látogatók felüdülésének elősegítése.

Az állatvilágot a földrajzi fekvés, a vízrajz, az éghajlat és a növényvilág határozza meg. A vadállomány Európa-szerte híres. A nagyobb erdőkben élnek a gímszarvasok, a telepített muflonok. Vannak vaddisznók, amelyeket vadásznak.
Megtalálható a fácán, mezei nyúl, róka, vadmacska, görény, borz, menyét, vidra. nagy a madarak egyedszáma. A ragadozók közé tartozik a parlagi sas, héja, karvaly. Itt fészkel a kabasólyom, a vörösvércse.
A legismertebb énekesmadarak: a fülemüle, a rigó, a pacsirta, a galamb. A romos vidékek madara a csóka, a holló.
A halállomány a hazai vizekre jellemző fajokból tevődik össze. Ilyenek a pisztráng, a cselle, a kövi csík.
Természetvédelmileg a legértékesebb kétéltű a foltos szalamandra, de jelentős számban található zöld levelibéka és barnavarangy is, melynek védelme kiemelkedő a térségben. A hüllők társasága is változatos, siklók, gyíkok élnek itt.
Természetvédelmileg felbecsülhetetlen a térség állatvilága. Az itt élő fajok jelentős többsége védett! A csendes, nyugodt hegyek az állatvilág számára kitűnő életteret nyújtanak.

A túrázókat mindig magával ragadja a táj szépsége. Ezek a területek természetvédelmi szempontból nagy jelentőségűek, hiszen az élővilág számára fontos táplálkozó és peterakó helyek maradtak.Drégelypalánk közvetlen Ipoly-völgyi település. A falu mellett lévő folyószakasz még őrzi eredeti arculatát, ezt a részt még nem szabályozták. Kiemelkedő jelentőségű a község vízparti jellege, mocsarak találhatók eredeti állapotunkban. Természetvédelmi szempontból az Ipoly mentén gyepek vannak, melyek mezőgazdasági hasznosítása megszűnt.

>>> tovább >>>